Svejk impressziói II.

Mostanában rengeteget hallani az NSA tevékenységéről A Snowden-botrány kirobbanása óta. Ma olvastam a computerworld.hu -n, hogy a víz alatt is figyel (-nek, -tek).

Nemrégiben olvastam egy regényt is, amelyet 1998-ban adtak ki. Ebbben a következő érdekes adatok szerepeltek:

"Az NSA-t Truman elnök alapította 1952. november 4-én éjfél után l perccel, és csaknem ötven éven át a világ legtitkosabb hírszerző testülete volt. Az NSA hétoldalas kezdeti doktrínája módfelett tömören jelölte ki a feladatot: védelmezni az USA kormányzati kommunikációját, és elfogni az idegen hatalmak kommunikációját."

"Kiderült (1998-ban!), hogy az NSA nemcsak hogy létezik, de a világ egyik legbefolyásosabb kormányzati szervezete. Azóta végez hírszerző tevékenységet az egész világra kiterjedő elektronikus adatgyűjtés révén, és védelmezi az USA titkos információit. Az amerikaiaknak mindössze 3 százaléka tud a létezéséről."

Ma meg már az egész világ tud róla és az okosabb emberek óvatosabbak lettek a netezésnél, közösségi oldalak látogatásánál, persze elsősorban azokban a diktatórikus társadalmakban, ahol a másként gondolkodókat is figyelik a saját titkosszolgálatok.

Néhány részlet államelnökünk beszédéből és a hozzájuk kapcsolódó impresszióimról.

"25 évvel ezelőtt az első szó, amelyet az új év tiszta lapjára közösen felírtunk, a szabadság volt. Annak ellenére, hogy 25 évvel ezelőtt még idegen katonák állomásoztak hazánkban, még szögesdrót választott el bennünket Európától, nem voltak szabad választások, és nem gyakorolhattuk szabadságjogainkat."

Mint ahogy most sem, mert nem azonos módon választhatnak a kettős állampolgárságú és a csak magyar választók külföldön.

"Hazaszeretet nélkül nem volna hazánk. Nem lenne Himnuszunk. Nem lenne közös történetünk. Nem lenne szabadságunk és függetlenségünk. Nem lenne kultúránk, tudományunk, megannyi világraszóló teljesítményünk."

Egyesek szerint sajnos, a mi himnuszunk a legpesszimistább a világon, Nobel díjasaink pedig egy kivételtól (Szentgyörgyi Albert) eltekintve külföldön érték el sikerüket.

Nekem a régi "kommunista" dal jutott eszembe a beszédről:

"A mi hazánkról szól az ének,
A mi hazánknál nincsen szebb,
A mi hazánk a béke földje,
Lakói boldog emberek."

Ja. Ebben maradunk. Az ország vezetőinek sohasem szabad negatívumokról beszélni, az őket követők felé szilárd, derűs jövőképet kell felvázolni.

A félig átalakított Városmajorban (ahol a növényekkel borított park ismét kisebb lett, helyette murva, beton, aszfalt, sóder, sport- és játéktér lett több), egy elferdült gondolkodású graffitis készítette az alábbi feliratot a tenisz ütőfalra:

Nos, én néhány pontban megpróbálom elmondani neki, hogy miért hibás a gondolatmenete:

1. Ha már festékre költött pénzt, akkor vehetett volna vásznat, papírt, farostlemezt, vagy bármit, amire mázolni akar.
2. Michelangelo és Leonardo is rendelésre festette a Sixtusi kápolnát és az Utolsó vacsorát. A graffitizők is várhatnának rendelésekre, ahelyett, hogy a 90%-ban értelmezhetetlen torz baromságaikkal bosszantják az embereket.
3. Ha a teniszező amatőröknek egy szabályos méretű teniszhálót, a háttérbe meg Sharapovát festette volna ütővel, akkor a gyakorlók még örültek is volna, én meg nem írtam volna meg a szösszenetemet.
4. Miből gondolja, hogy egy közpénzből a közösségnek épített falfelület összefestéséhez joga van? Ilyen alapon középületeket, rendőrséget, bíróságot templomokat is összemázolhatnának. Szerencse, hogy ezt meg se próbálják, mert már régen sitten lennének.
5. Végezetül ők maguk sem tartják tiszteletben társaik műveit, hiszen újra meg újra átmázolják azokat.

Az a magánvéleményem, hogy ha valami nem az ő pénzükből készült, azt nincs joguk összepiszkítani, akár köz-, akár magántulajdon, akár épület, kerítés, tűzfal, vagy tenisz gyakorlófal.

Miközben a Fidesz kommunikáció minden médiumban (pl.: itt) azt harsogja, hogy "az Európai Unió 28 tagállamából 12-ben csökkennek a reálbérek, addig Magyarországon nőnek".

Ugyanakkor a Die Presse szerint három év alatt 15%-kal csökkentek a reálbérek Magyarországon:
"Az utóbbi három évben az inflációtól megtisztítva csaknem 15%-kal csökkentek a magyar reálbérek, és ebben a rangsorban az unión belül 22,9%-kal csupán a válság sújtotta görögök múlják alul Magyarországot."

Szegény magyarok persze vagy az egyiket, vagy a másikat nézik, olvassák és véletlenül sem próbálnak meg gondolkodni, legalább a saját helyzetükből kiindulva.

Nemrég olvastam a 168 órában megjelent interjút Raskó Györggyel. Ebben szerepel egy mondat:

"Magyarországon a rendszerváltás óta folyamatosan csökken az állattenyésztés teljesítménye: a sertéshús 62, a marhahús 60, a tej 40 százalékkal kevesebb, mint huszonöt éve. Ráadásul ma feleannyi burgonyát és szőlőt, harmadannyi bogyós gyümölcsöt és fűszerpaprikát termelünk, mint 1990-ben."
Hát, ez tragédia, de ebben vastagon benne van Antall József kormánya Raskó Györggyel egyetemben, aki 1990. július 15-től kormánytag volt, először a Földmuvelésügyi Minisztérium főosztályvezetője, majd 1991-től helyettes államtitkára volt.
Köztudott, hogy a kormány kárpótlási törvénye hihetetlen károkat okozott a magyar mezőgazdaságban, hiszen a szövetkezeteket, állami gazdaságokat felszámolták, függetlenül attól, hogy jól, vagy rosszul működtek. A kárpótlási jegyeket ráadásul hiénák vásárolták fel maffiamódszerekkel. Fenyegetéssel távoltartották a helybéli gazdákat az árverésektől, strómanokkal vásároltatták meg potom áron a földeket, ráadásul olyan szélsőséges baromságok is előfordultak, hogy 70 cm (!) széles parcellák is létrejöttek. A vásárlók nem dolgozni, hanem pénzt keresni akartak, csakúgy, mint ma. Az erdőket kivágták, a földön csak gabonát termeltek, vagy parlagon hagyták, számítva a jobb időkre, az árak emelkedésére. Az állattenyésztés és a kertészet munka- és eszközigényes vállalkozás, így ezzel nem is törődtek (ma sem, lásd: Kishantos).
Így jutottunk el a fenti katasztrofális adatokig. A minap kalocsainak nevezett paprikát vásároltam. A hátoldalon apró betűkkel szerepelt, hogy spanyol és kalocsai paprikából készült (nyilván úgy, mint a régi viccben: fele-fele:
- Ez a maguk libapástétoma tényleg libából van?
- Igen.
- És csak libából?
- Hát, most hogy így rákérdezett, őszintén megmondom, teszünk bele disznót is.
- Mennyit?
- Fele-fele: egy liba, egy disznó.)
És ezt magyar árunak hívják. Már nem lehet egy igazi halászlét, paprikáskrumplit, de még krumplistésztát se enni, mert spanyol, marokkói, de túlnyomórészt már-már barna színű kínai paprikával készülnek.