Svejk impressziói II.

Közröhej, hogy ilyen éves elszámolási számlát kapnak az emberek:

Szerintem ember fia nincs, aki ezen el tud igazodni, hogy hol, mikor, mennyivel változott a fizetendő összeg, tehát bármit odaírhatnak, hogy mit takarítottam meg. egy párszor már írtam erről, de hát ez olyan, mint a lepkefing az ágyúdörgésben. Abban az úgynevezett átkosban annyit fizettem, amennyit a mérő mutatott, minden hónapban jött a leolvasó, csak be kellett szorozni a mérő állását az egységárral és slussz. Nem voltak díjelemek, éven belül ennyi változtatás stb. Gondoljatok bele, mi lenne, ha krumplivásárlásnál is hozzászámolnák a mérleg által mutatott mennyiséghez a bolt bérleti díját, a paraszt EU támogatását levonnák, plusz a fuvardíj, az eladó bére, a fűtás, világítás energiahasználata és a "kapcsolt termelésszerkezet átalakításának" díját.
Az energiahivatal, a versenyhivatal, az ombudsman és aki az egészet kitalálta, elmehetne Afganisztánba száműzetésbe.

Biztosan mindenki látta már a Zeusszal és a görög istenekkel készült joghurt reklámot. Én erre nagyon pipás vagyok, mivel a földi hölgyek evés közben "istenem" sóhajokat tesznek. Ezt is csak a szegény Zeusszal lehet megtenni, hiszen a magyar csaj nyilván nem rá gondol az isten emlegetése közben, hanem a saját vallásának urára, akiből legalább ezer is van, de egyesek közülük sérthetetlenek, a nevüket sem szabad kiejteni, mert sérti a vallásos embereket, sőt, kifejezett tiltás is van egyik-másik egyház részéről. Pl. a katolikus 2. parancsolatban (II. Isten nevét hiába ne vedd!).

Igaza van Lee Child-nak: "Mindannyian ateisták vagyunk. Maga sem hisz Zeuszban, Thorban, Neptunuszban, Augustus császárban, Marsban, Vénuszban, vagy Rá napistenben. Visszautasít vagy ezer istent. Miért zavarja, ha valaki éppen egy ezeregyedik létezését tagadja?"

Én még ilyet nem láttam, hogy január 21-én Budapesten előjöttek volna a kukacok a rigók legnagyobb örömére, valamint a tuskók körül gombák lettek volna. Ezen kívül nem vagyok se meteorológus, se mezőgazdász, de a mi környékünkön bizony elég gyakran esett eső az enyhe télben, amire bizonyítékok a giliszták. Az igaz, hogy ennek nem veszik haszát a termelők.

Olvastam, hogy a külföldön dolgozó magyarok évente 2,4 milliárd dollárt (530 milliárd forintot) utalnak/küldenek haza  a Világbank adatai szerint.

Jó pár hozzászólást is elolvastam, de úgy látszik, hogy mindenki elhiszi ezt, vagy senki nem számolt utána. Az is benne van ugyanis a cikkben, hogy a Világbank 462 ezer főre teszi a külföldön dolgozó magyarok számát.
Márpedig ebből kiszámítható, hogy átlagosan 1 fő 1 millió 147 ezer (!) forintot küld/hoz haza évente.
Nos, ez igen szép teljesítmény a barakokban lakó rabszolgaként tartott útlevél nélküli építőmunkásoktól, szexrabszolgáktól, pizzafutároktól, mosogatóktól, segélyen tengődőktől stb. Ráadásul sokan családjukkal együtt települtek ki, így nem is küldenek haza semmit. A Világbank az ottani fizetéseket számolja át forintra, figyelmen kívül hagyva, hogy a kint dolgozóknak lakásra, kajára, kocsira, ruhára is van szükségük, amit ugyancsak a keresményükből kell megvenniük, így már lehetetlen az ekkora összeg hazautalása az átlag számára.

Egyre többször hallom a médiában, hogy az “intelligens tervezés” elméletét oktatni kellene az iskolákban. Intelligens lény nem tervezhetett csupa selejtet, ami az “Ő” végtelen életkorához képest milliomod másodpercek alatt elenyészik a tiszavirágtól az összeütköző galaxisokig. Ha mégis, akkor ő a világegyetem egyetlen tömeggyilkosa, a többiek csak kismiskák hozzá képest. Intelligens tervezést úgy tudok elképzelni, hogy amit megcsinálok, az legalább egy darabig működik és teremtményeim nem egymást zabálják fel. Szinte tökéletes alkotás lenne a koala, mert csak eukaliptuszt eszik, nincs ebben konkurenciája, csak az ember, aki pusztítja életterét, meg a teremtője, aki miatt több, mint húsz órát alszik naponta, ezért néha éhenhal.

Az intelligens tervezés támogatói abból indulnak ki, hogy milyen bonyolult, precíz atomok, molekulák, sejtrendszerek vannak, amelyek maguktól nem jöhettek volna létre . Ha ezeket tervezte meg csak az illető, akkor nagy hibát követett el, ugyanis makrószinten már semmi sem működik jól. Az élőlényeket milliónyi mikroba, vírus és egyéb nyavalya pusztítja, felfalják egymást és környezetüket, azután kihalnak és jön a következő faj. A rétisas egyetlen fiókát tud csak ellátni élelemmel. Ezért amelyik fióka csak egy kicsit agresszívebb, gyorsabb, ügyesebb, az több élelemhez jut, erősebb lesz, testvérkéjét kilöki, vagy az szép simán éhenhal. Ha lenne intelligens tervező, akkor vagy csak egy fióka születne, vagy több kaja lenne. Nem kellene mindent ilyen kegyetlenül intéznie, hiszen nem az életbenmaradó fióka a gyilkos, hanem a “teremtő”. Csúnya dolog az üjszülöttgyilkosság (is). Az élettelenek meg összedőlnek, korrodálnak, elrohadnak, a nagyobbak össze-vissza kóvályognak az űrben és állandóan felrobbannak, összezuhannak, összeütköznek, anyagtalan sötét energiává válnak, majd imét vissza anyaggá sűrűsödnek. Az egész úgy szar, ahogy van, ráadásul egyáltalán nem szórakoztató. (A résztvevőknek egyáltalán, az egyetlen néző pedig - ha mindezt mulatságosnak tartja - maga az ördög.) Az elméletet támogató “tudósok” csak azt látják, amit kutatnak, és ha ez túl bonyolult agyuk számára, akkor a teremtőt keresik, vagy vélik megtalálni.
Végül egy ide kapcsolódó idézet:

“A vallás akkor keletkezett, amikor az első csaló találkozott az első ostobával.” (Voltaire)

És ide illik két idézet is Kolozsvári Grandpierre Emiltől:

“Az agy másként gondolkodik a szakmán belül és másként azon kívül, így eshetik meg, hogy ugyanaz az ember egyik területen már-már zseni, a másikon ostoba hólyag.”

“A szakbarbárság, mint az elmebaj is, a való élettől való eltávolodás következménye.”