Svejk impressziói II.

Tegnap megnéztük az Operettszínházban Lévay Szilveszter negyedik nálunk bemutatott musicaljét, a Marie Antoinettet. Kétségtelen, hogy a nézők 95%-a szerint (legalábbis a fogadtatásból, tapsokból ítélve, bár a huhogásokból, füttyökből lehetett bértapsoló is közöttük) bomba sikert aratott.
Nekem kissé más a véleményem. Én láttam Lévay Szilveszter itt bemutatott négy musicaljét, a Mozartot, Elisabethet és Rebeccát is. Szerintem legjobb a Mozart volt, míg a sor végére tenném a Marie Antonette-et. Úgy látszik, hogy a zeneszerző, rendező (és a néző) sem olyan , mint az óbor, idővel nem jobb, hanem minden nehezebb lesz. A zene gyenge, az énekesek hangosítással szinte üvöltenek, minta kiszúrt szemű medve. A néző halláskárosodott lesz a darab végére, akár ha hardcore, vagy acid rockot hallgatna. A második részben már azt szerettem volna, ha nem énekelnének, csak szavalnának. Még kimenni sem tudtam a büfébe egy italra, mert a sor közepén ültem. Persze a díszlet, a pazar kosztümök, táncosok és a zenekar minden elismerést megérdemelnek
Ráadásul nem is Polyák Lilla volt a főszereplő, aki a kedvencem.

Meghívottként megnéztük a Kölcsey Gimnázium Örkény István: Tóték c. darabjának speciális változatát az iskola és a helyszín követelményeihez igatítva. Gondolom, hogy a rendező, Sándor Zsuzsa tanárnő célja az volt, hogy minél több diák vegyen részt a produkcióban, valamint a kis színpad, a díszletek hiánya, a mozgás korlátozottsága miatt narrátorokat alkalmazott és szinte végig minden szereplő jelen volt. Ezért például egyes szerpeket felváltva többen is játszottak azért is, hogy ne kelljen annyit megtanulni a diákoknak.
Meg voltam lepve, hogy ennek ellenére nagyon jó előadást láttam.
A helyi televízió, a "hatoscsatorna" (ez a neve) egy riportott szeretett volna készíteni róla, végül is felvették az egészet és a Színházak Világnapján be is fogják mutatni.
A gyerekek lelkesek, egyesek nagyon tehetségesek voltak, egyiküknek életcélja, hogy színész legyen.
Az előadás végén meglepték rendező tanárnőjüket egy "matrjoska" dobozolással és egy tortával.

Ma az áruházak szabadon választott vasárnapi nyitvatartásán az óbudai Auchan-ban voltam. Villámgyorsan odaértem, nem volt dugó az Árpád fejedelem útján, Lajos utcán, Pacsirtamező utcán, Szentendrei úton. Legalább 1 liter benzint megspóroltam. Az áruházban sokkal többen voltak, mint a régi szép időkben, amikor ezt minden hétvégén meg lehetett ezt tenni. Erre bizonyíték, hogy a parkolók tele voltak.

Bizos vagyok benne, hogy a vásárlók többsége ugyanazt gondolja a KDNP-ről, mint én.
Most már csak azt nem értem, hogy miért van a Fidesznek ilyen népszerűsége, mikor nincs olyan társadalmi csoport, amelyikbe ne gázolt volna bele?

Előrebocsájtom, hogy majdnem mindenben egyetértek a pedagógusok és a hozzájuk csatlakozott szervezetek, tüntetők követeléseivel.
Van azonban egy nagy kételyem. Amikor arra kérnek minden támogatót, hogy csatlakozzon hozzájuk, csak néhány egyszerű kérdésre szeretnék választ kapni. Hol voltak a pedagógusok, amikor 24 évvel ezelőtt Schamschula nyelvtanulásra bíztatta bezárt bányák dolgozóit? Hol voltak amikor régi patinás gyáraink (Ganz Mávag, Taurus, Digép, Csepel, Ganz Villamossági Művek stb.) megszűntek és tízezrével kerültek utcára a munkások? Hol voltak, amikor az Antall kormány lefejezte a rádiót és televíziót? Hol voltak, amikor elvették a rendvédelmi dolgozók korkedvezményes nyugdíját, a rokkantnyugdíjat és megalkották a szégyenletes Munka Törvénykönyvet, amiben csak a munkaadóknak vannak jogai.
Persze sokan kimaradtak, a sorolást lehetne folytatni, de a fő probléma az, hogy eddig is mindenki segítséget kért, ami természetesen elmaradt. Tudomásul kell venni, hogy ebben az országban a Fidesz egyedül kétszer is kétharmados többséget szerzett. Szerintem erről nem ők tehetnek, hanem a megvezetett, meghunyászkodó, megfélemlített, vagy lefizetett választópolgárok.
Addig, amig a tüntetők a társadalmi problémák részleteivel foglalkoznak, amig a pártok, szakszervezetek is csak osztódással szaporodnak és képtelenek meggyőzni az állampolgárokat, addig nem lesz a tüntetéseknek komoly eredménye.

Mi büszke magyarok ugyebár nem szemeteljük tele az országot, mint a "migráncsok", bár nem is menekülünk, csak a saját fészkünkbe szarunk, pedig ezt a madarak sem csinálják.