Tegnap megnéztük az Operettszínházban Lévay Szilveszter negyedik nálunk bemutatott musicaljét, a Marie Antoinettet. Kétségtelen, hogy a nézők 95%-a szerint (legalábbis a fogadtatásból, tapsokból ítélve, bár a huhogásokból, füttyökből lehetett bértapsoló is közöttük) bomba sikert aratott.
Nekem kissé más a véleményem. Én láttam Lévay Szilveszter itt bemutatott négy musicaljét, a Mozartot, Elisabethet és Rebeccát is. Szerintem legjobb a Mozart volt, míg a sor végére tenném a Marie Antonette-et. Úgy látszik, hogy a zeneszerző, rendező (és a néző) sem olyan , mint az óbor, idővel nem jobb, hanem minden nehezebb lesz. A zene gyenge, az énekesek hangosítással szinte üvöltenek, minta kiszúrt szemű medve. A néző halláskárosodott lesz a darab végére, akár ha hardcore, vagy acid rockot hallgatna. A második részben már azt szerettem volna, ha nem énekelnének, csak szavalnának. Még kimenni sem tudtam a büfébe egy italra, mert a sor közepén ültem. Persze a díszlet, a pazar kosztümök, táncosok és a zenekar minden elismerést megérdemelnek
Ráadásul nem is Polyák Lilla volt a főszereplő, aki a kedvencem.
