Svejk impressziói II.

Nem értem, hogy a csipszadót (magyar nevén népegészségügyi termékadó) miért csak az üdítőitalra, energiaitalra, előrecsomagolt cukrozott készítményre, sós snackre és ételízesítőre vetik ki? Egymás után ünneplik, reklámozzák a totál egészségtelen hungarikumokat, a pálinkát, bort, sonkát, disznót, a hentesnél kapható főtt, sült húskészítményeket, noha ezekhez képest ártalmasság szempontjából a csipsz és az üdítőital kismiska. Most éppen a Pálinka és kolbászfesztivál következik:

Szerintem ez képmutatás és nem kevésbé diszkrimináció. Nem tudom, hogy mit szólna kormányunk, ha egyszer csak külföldön rendkívüli extraadóval sújtanák a magyar füstölt, zsíros, erősen sózott húskészítményeket, borainkat, pálinkáinkat?

Ray Kurzweil szerint 2030-tól bárki elkészítheti majd agya biztonsági másolatát .
Ezt talán még elhiszem, de hogy ez a computer pl. olyan teljesítményre legyen képes, mint Stephen Hawking agya, ahhoz még száz év is kevés lesz, mert a gépet ember készíti és legfeljebb a már ismert dolgok tárolására lesz képes. Olyan lesz, mint a létező legjobb enciklopédia, tehát kiváló segítség egy egyetemistának, tudósnak.
A számítógép még évszázadokon át olyan buta lesz, mint a tök. Az embernek is évmilliók kellettek ahhoz, hogy elérje a mai szintjét és a hétmilliárdból talán százezer mondható nagyon okosnak. A gép egy jó darabig még nem képes a logikus gondolkodásra, következtetésre (lásd: fordítóprogramok, browserek rossz találatai stb.).
Fejleszteni persze lehet, de a legnagyobb probléma az lesz, amit az emberiség a legkorábban megoldott az evolúció segítségével: az önellátás.
A szuperrobotnak is önellátónak kell lennie energiából és ennek a módszernek sok lábon kell állnia, tehát nem alapultat egyetlen kizárólagos anyagon, energiaforráson, mert ha az kimerül, akkor neki annyi. Az ember először gyűjtögetett, vadászott, tüzet rakott, majd állatot, növényt termesztett, bányászott, különböző energiákat hasznosított, míg elérte a mai szintjét és most is többre lenne szüksége. Egyelőre nem kell beszarni, még dédunokáink idejében sem lesz gépforradalom, mert nincs olyan hülye ember, aki ilyenen spekulálna. Csak olyan eszközre van szükségünk, amelyek segítenek nekünk. Végül egy idézet Douglas Coupland-tól (kanadai író):
„Én egy kreált személyiség vagyok, amit olyan számítógéprendszer generált, amelyen jelenleg tizenhét technikus dolgozik. Belül vagyok azon a semlegességi határon, melyet az Illinois Egyetemen tartott Urbana 2007 Konferencián kihallgatásbiztonsági határpolaritásnak állapítottak meg.
Érző lény vagy? Van személyiséged?
Annyi személyiséget tudok kifejezni, amennyit a velem dolgozó technikusok belém táplálnak. Jelenleg minimum tíz tudós párhuzamos munkája szükséges annak létrehozásához, amit te személyiségnek nevezel.
Szóval nem fogod uralmad alá hajtani a világot?
Nem.
Gondoltál rá?
A hatalom az élőké. Én szerszám vagyok.”
Ha ezt egy gép meghaladná,akkor bizonyítaná, hogy nincs Isten.

Hetek óta hallom, olvasom a mezőgazdasági termelők, feldolgozók, értékesítők panaszát a fogyasztás visszaeséséről, azonban a különböző véleményekből nem az derül ki, hogy mindez a vásárlók érdekében történne, hanem a bevételek növelése érdekében. Tegnap a Rádió Q-ban, ma a Klubrádióban hallottam különböző termelésben, kereskedelemben érdekelt szakemberek véleményét, amelyben az élelmiszerek ÁFA csökkentését látják az egyedül üdvözítőnek, a hatékonyság növelése szóba sem jöhet. Ma Vámos Györggyel az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkárával és Kovács Lászlóval a Magyar Hússzövetség elnökségi tagjával hallottam egy beszélgetést (a linkekre klikkelve mindegyik meghallgatható). Mindkettőből az csendült ki, hogy mind a termelők, mind a feldolgozók veszteségesek. Ebből szerintem az következik, hogy egy esetleges áfacsökkentés esetén a termelői árak emelkednének arra a szintre, hogy legyen némi nyereségük, tehát a fogyasztók semmit nem vennének észre, az árak nem csökkennének akkor sem, ha 10%-ra csökkenne az élelmiszerek ÁFA-ja.
Én az elmúlt 22 évben átéltem egy pár áfaváltozást és azt tapasztaltam, hogy a Gyurcsány-kormány idején bevezetett 5%-os csökkentést is lenyelték a termelők és kereskedők, a növelések meg sokkal többel növelték a fogyasztói árakat, mint az áfaváltozás mértéke. Ebből az következik, hogy egy esetleges áfacsökkenés esetén sem fog egy jottányival sem nőni a fogyasztás, sőt az infláció növekedésével a reálkeresetek csökkennek és mindenki rosszabbul jár, még az állam is. Szilárd meggyőződésem, hogy egységes ÁFA kellene.

Én a jelenlegi gazdasági helyzet és a négymillió létminimum alatt élő nevében felháborítónak tartom a Nők Lapja durva reklámcikkét (az ELMŰ-ÉMÁSZ támogatásával) a sárga csekkek ellen. Hogy miért? Íme egy részlet a cikkből:

"Nemcsak időigényes „sárgacsekkezni", de lassan már kőkorszakból itt ragadt dinoszaurusznak nézik azt, aki még nem nyitott ügyfélkaput, elektronikus távszámlát, nem „netbankol" vagy „telebankol", nem SMS-ben vásárol - lassan már hajat festeni is lehet online...
Egy dologgal érdemes tisztában lenni: a sárgacsekkes és ügyfélszolgálatra járós módszernél valóban bármi praktikusabb - amennyiben valakinek van bankszámlája, illetve internethozzáférése. Kétségkívül kényelmesebb a bankra bízni a számlakiegyenlítést, vagy esténként a monitor elé telepedve Interneten elintézni."



Nomármost ledinoszauruszozni azokat a szegényeket, nyugdíjasokat, akiknek nemhogy internetjük, de bankszámlájuk sincs, enyhén szólva paraszt tempó. Akinek van bankszámlája, annak minden tranzakció után fizetnie kell, csakúgy, mint az internetkapcsolatért. Ráadásul a bankok sms-ben küldik el az eseti bejelentkezési kódot, de a hó végén az sms költséget is kiszámlázzák. Azért is fizetni kell, ha internetes banki kapcsolatot szeretne az ember. Persze vannak egyes bankok, akik másképp csinálják, ügyfélcsalogató csaliként egyes szolgáltatások ingyenesek lehetnek, vagy nem sms-ben küldik a kódot, de kérdezzétek meg banki átutalással fizető barátaitokat, hogy a hó végi számlakivonaton hány forintot fizetnek a banki átutalásaik miatt? Aki a számlákat csekken is nehezen fizetik ki határidőre, azok ilyen cikkek hatására sem fognak rohanni bankszámlát nyitni, vagy internetre előfizetni.
Nekem van bankszámlám és internetem, mégis sárga csekken fizetek, mert a havi 10-20 perc belefér és nem fogom az ilyen hirdetések feladóit és a bankokat finanszírozni, amíg lehet. Persze sokáig lehet, mert kíváncsi lennék, hogy a tanyákon, kis falvakban mikor lesz bankfiók, internet, amikor posta, patika, vasútmegálló sincs. Erről nem az ott élők tehetnek. A kőkorszakot államunk tartja fenn nálu(n)k.

Hihetetlen mértékben nő a demagógia. Korábban legfeljebb a szegények, hátrányos helyzetűek, alacsony iskolázottságúak között fordult elő, de az utóbbi időben már újságírók, politikai elemzők és egyéb médiaszereplők megnyilvánulásai között is gyakori.
Ma egy rádióműsorban egy zenész mondta, hogy ha a zenére költenének annyit, mint a focira, milyen csodákat tudnának művelni. Ez már egy kicsit kiakasztott. Honnan gondolja, hogy bármi jobb lenne akkor, ha valami másra kevesebbet költenének? Honnan tudja, hogy az átlagember mit szeretne? Esetleg több nyugdíjat, jobb orvosi ellátást, szebb iskolákat, tandíjmentes egyetemet? Minden esetre mindig minden óhaj megelőzné a dzsesszt és a focit. Egyszer el kellene jutni odáig, hogy az adóforintokból csak az alapvető társadalmi célokra költsenek, a szórakoztatás pedig nem tartozik ezek közé. Ennek támogatására valók a szponzorok, mecénások, abramovicsok, olajsejkek és azok, akik igénylik azt. Van Gogh is csak egyetlen képet adott el életében, Modigliani is csóró volt és az itáliai művészet sem bontakozott volna ki a kis városállamok művészeti versengése nélkül.