Így emlékeztek a II. világháború befejezésre Londonban és Moszkvában.
Nagyon látszik a kultúrák közötti különbség. Míg az egyiknél a tegnap politikai ellenfelek együtt koszorúznak, addig Putyinék nem tudnak szabadulni a sztálini reflexektől, amiből nekünk is volt részünk - ha kicsiben is - Rákosi és Farkas Mihály idején.
Az oroszoknál mintha megállt volna az idő, bár az emberek, ruhák, fegyverek újak. Nem hajlandók tudomásul venni, hogy soha az életben nem jutottak volna el Berlinig a szövetségesek, de főleg az USA anyagi és tárgyi (mozdonyok, fegyverek, egyéb szállítóeszközök stb.) segítsége nélkül. Ráadásul, ha a hülye japánok 1941 novemberében nem támadják meg Pearl Harbort, akkor talán egyáltalán nem lép be az USA a háborúba, nem lett volna győzelem napja az oroszoknál és nem kellett volna Európai Unió sem, mert ma egész Európa németül beszélne.
Az ötven millió elpusztult embertársunk nyugodjék békében.
