"Jogos, ha valaki maga is hasznot húz olyan vállalkozásból, amiért fáradozik, s ami a haza érdekét szolgálja, míg a bűn ennek ellenkezője: ha valaki a közjó kárára gazdagszik.
Azt tartják, a pénz teszi az angolt. Nos vedd el a pénzt az angoltól - hagyd meg az eszét. Add oda a pénzt a magyarnak - de hagyd meg oly butának - és minden marad a régiben. Bizony a pénz mintegy látható instrumentuma a fejlődésnek, mélyebben és láthatatlanul az ész működik.
Az újabb időkben mindegyre nő Magyarországban a szólási viszketegség, mintha egyedül a nyelv működése által akarna kibuzogni a magyarnak minden energiája, tettre nem maradván semmi.
A magyar szó még nem magyar érzés, az ember, mert magyar, még nem erényes ember, és a hazafiság köntösében járó még korántsem hazafi.
A magyarok mindenkori s most is legnagyobb ellensége - a magyar.
A szerénység hiánya igen könnyen vezet túlzott önbecsüléshez, önelégültséghez és elbizakodáshoz, márpedig ezek olykor nagyon megnehezítik a dolgok helyes megítélését, sőt nem ritkán lehetetlenné teszik.
Nem az cselekszik bölcsen, ki hazaszeretetét abban helyezheti, hogy minden idejét annak dicséretére pazarolja, hanem inkább az, ki hátramaradását fejtegeti, s boldogításában elősegélni fáradozik.
Még ortopéd-intézetek is vannak, ahol kiegyenesítik az elferdült testűeket; de lélekgyógyító intézet nincs sehol; holott bizonyára több szellemileg, mint testileg elferdült és sérült emberfia népesíti be a világot és erre a magasztos célra sem az iskola, sem a fegyház, sőt még a katolikus egyház sem elegendő!"
No comment. 
