Nemrég olvastam, hogy ha Peking volt a magyar sport Trianonja, akkor London lesz a Don-kanyarja .
A héten többször néztem a Junior Atlétikai VB közvetítéseit Barcelonából.
A riporterek elárulták, hogy a magyar csapat 22 versenyzővel képviselteti magát a VB-n. Az erősebb MASZ szinttel 11-en, az IAAF által megállapított szinttel – ami egyben a szponzori szint – szintén 11-en utaztak ki.
Tragikus, hogy a szponzori szintet elért versenyzőknek klubjuk, családjuk és egyéb segítők biztosították a megérdemelt csapattagságot. Nem elég, hogy egy fiatal sportolónak a szülei milyen anyagi áldozatokat hoznak, hiszen a kezdők felszerelését, pályahasználatot, edzőt stb. fizetniük kell, az utazás sincs ingyen, de a kísérők ideje sem. Mire aztán elér egy olyan szintet, hogy indulhatna egy komoly világversenyen, akkor újra a család kénytelen a zsebébe nyúlni, ha nem találnak szponzort.
A mostani versenyen ketten is ezüstérmet szereztek (Pásztor Bence és Krizsán Xénia). Minden elismerésem az övék. Nem csodálom, hogy Londonban várható a magyar sport Don-kanyarja.
Nincs pénz, válság van, de azért a Kossuth tér átalakítására akad 50 milliárd forintocska, ami ugye semmiség 11 sportoló 5-6 milliós kiutaztatási költségeihez képest.
Vita lezárva, korábbi hozzászólások itt (is) olvashatók.
