Svejk impressziói II.

Vasárnap összevont születésnapi és névnapi ebédre voltunk hivatalosak a hűvösvölgyi Náncsi néni vendégélőjébe . Ez a vendéglő az egyetlen hazánkban , amelyik, ha Michelin csillagot nem is, de a Bib Gourmand-t, a mosolygó csillagot már hatszor kapta meg. Az árak nem olcsók, de nem is megfizethetetlenek. A kertben egyszerű műanyag bútorok vannak, a talaj lejt, teríték nincs, tányéron hozzák az összes evőeszközt és szalvétát, a falevelek potyognak, jó esetben a fejedre, nem a kajába, ha 3 deci paradicsomlét kérsz, csak két decit kapsz. Úgy látszik, nincs 3 decis poharuk, mert egy pohár sör is csak két deci, de nem mondja a pincér, hogy csak pikoló van. A kiszolgálásra kicsit várni kell (de nem annyit, mint a fizetésnél, amikor kétszer kellett kérni a számlát). A kerthelyiség egy óra körül már majdnem teljesen tele volt. A Michelin-csillag ellenőrei csak az ételek minőségét, egyediségét figyelik, így eshetett meg, hogy a halételek között nem lehetett pontyot találni feleségem bánatára.
Én jól választottam, rozmaringos sült báránycombot ettem. Mindent egybevetve úgy vélem, hogy nem sok helyen voltak a Michelin-kalauz szerkesztői, ha csak ezt tartották csillagra érdemesnek, mivel legalább száz ilyen étterem van az országban.
Befejezésül megjegyzem, hogy a honlapjuk hibás, az Opera böngészővel meg sem lehet nyitni, vannak linkek, amelyek nem is működnek.

Többször vásároltam már internetes boltokban. Kétségtelen előny, hogy olcsóbbak, mint a szaküzletek, különböző kedvezményeket is adnak, de csak azoknak ajánlom, akik ráérnek és mindent tudnak a megvenni szándékozott termék műszaki paramétereiről. Engem már értek meglepetések természetesnek tartott alkatrész hiánya miatt (pl. csatlakozókábel). Ha már ismeri az ember a dörgést, akkor ez nem gond, de a leírásokból ez sokszor kimarad. Ha valamiről azt látjuk, hogy "Várható szállítás: raktárról", vagy "külső raktárból", az azt jelenti, hogy fingjuk sincs az időpontról és a magyar nyelvről, ugyanis ilyenkor egy konkrét dátumot várna az ember, nem pedig azt, hogy hol tárolják. Az automatikusan generált válaszlevélből sem tudunk meg semmit, csak azt, hogy majd kapunk egy e-mailt, vagy sms-t, ha megvan a cucc. Ezután egyeztethetünk a szállítási időpontról, hogy mikor érünk rá mi és mikor ők, vagy az állandóan otthon lévő nyugdíjas nagymamára kell bízni az átvételt. Legjobb az, ha van személyes átvételi lehetőség, hogy magunk megyünk érte, hacsak nincs nagyon messze. Az eddig tapasztalt leggyorsabb átvétel is két napba telt, noha természetesen raktáron lévő áruról volt szó.
Ha használat közben elromlik a termék, a garancia érvényesítése sem egyszerű (bár ez máshol sem az). A garancia lejártáig meg kell őríznünk az eredeti csomagolást, csatolt alkatrészeket, leírásokat és a számlát. Ha a hiba bekövetkezik, részletes hibaleírást kell készíteni, majd az egészet becsomagolva visszaküldeni a cégnek (nem lesz olcsó a postaköltség, ami természetesen a mi kárunk, nem térítik meg). Ezután nincs más dolgunk, mint várni 10-14 napot, amig eldől a kütyünk sorsa. 

Egyre több helyről hallani, hogy további online tartalmakért kell fizetnünk a jövőben a kiadók növekvő veszteségei miatt. Íme két adat osszehasonlítása:

"Murdoch Wall Street Journal című lapjának online kiadásáért heti 1,99 dollárt (377 forint) kérnek az előfizetőktől."

A NÉPSZAVA EXPRESSZ előfizetés negyed évre 7 500.-Ft. 
Ez heti 577.- (!) Ft, tehát több, mint másfélszerese a Wall Street Journal-énak.

Kissé elszaladt a ló a Népszavával, vagy nem tudja, hogy csak egy, a határokon kívül ismeretlen középeurópai lap, ahol a lakosság átlagkeresete kb. negyede, mint az USA-beli, ráadásul a Wall Street Journal-t mindenhol olvassák a világban és nem utolsósorban azért, mert angol nyelvű.

Vajon a többi online portál milyen árakat fog megállapítani?



 

Olvasom, hogy:

"Az Onkológiai Intézet főigazgató helyettese, Ottó Szabolcs tegnapi sajtótájékoztatóján viszont azt mondta: ha nem tudják felvenni egy-két héten belül a vidékről érkező betegeket, akkor négy-nyolc hetet kell várniuk előjegyzésben."

Ezek a hosszú előjegyzési időpontok nem ritkaságok. Én ugyanebben az intézményben - igaz, hogy nem sürgős esetben - június 22-én történt jelentkezésemkor július 31-i időpontot kaptam.
Sajnos, hasonló tapasztalataim vannak a szív- és érrendszeri betegségek ellátásával kapcsolatban is. Rendszeres, félévenkénti vizsgálataimra szintén legalább 6 héttel korábban kell időpontot és beutalót kérnem. Az egészben az a baromság, hogy a kardiológus a leletre ráírja, hogy "fél év múlva kontroll", de nem ad egy időpontot, mert nem ő kezeli a számítógépet, az asszisztensnek sincs hozzáférése ehhez a programhoz. Ezért vissza kell mennem a háziorvosomhoz bemutatni a leletet, feliratni a javasolt gyógyszereket (a kardiológus ezeket sem írhatja fel), majd kb. 6-8 héttel előbb újra el kell mennem hozzá kérni egy beutalót a szakorvoshoz. Ennek birtokában megint kérnem kell egy időpontot ugyanannál a rendelőintézetnél, ahol előírták, hogy jelenjek meg náluk egy fél év múlva.

 

Ezért (is) drága az egészségügy.

Nem vagyok rasszista. Életemben sokkal több ganyé fehérmagyarral találkoztam, mint cigánnyal. Történelmünkben sem a cigányok nyalták a törökök, osztrákok, németek, oroszok, a nyilasok és a magyar kommunisták seggét. Az utóbbi 50 év 1 millió MDP, 800 ezer MSZMP tag között sem lélekszámuk arányában voltak romák, sőt, mai politikusaink között is kevesen vannak, tehát nem ők tehetnek arról, hogy itt tartunk.
Az sem tetszik, hogy bizonyos bűncselekményeket azonosítanak a cigányokkal, ugyanakkor más, sokkal súlyosabb, gyalázatosabb esetekre (háborús bűnök, tömeggyilkosságok, különböző maffiák, fegyver- és kábítószerügyletek, pénzügyi csalások, gyerekek megölése stb.) még sohasem hallottam, hogy "fehérbűnözés".