Lassan már tele van a hócipőm az egész magyar médiával és annak szereplőivel.
Hallottam egy ingatlanpiaci rádióműsort. A műsorvezető szerkesztő magyar nyelvtudása nem ütötte meg egy magára valamit is adó rádió mércéjét. Néhány elhangzott “gyöngyszem”:
- Mekkora négyzetméterben gondolkodjunk?
- Az eladók tömkelege… (ezt a hibát sokan elkövetik, ugyanis a tömkeleg útvesztőt jelent, nem tömeget, sokaságot.)
- Ma Debrecen kerül górcső alá. (górcső=mikroszkóp)
- Biztosan sorra fognak tudni kerülni…
- Ezt már megbeszéltük a beszélgetés elején.
Hamar megkerestem az állomásválasztó gombot.
Engem már irritál egy másik riporter beszélgetéseinek befejezése a riportalanyaival. Mindíg úgy búcsúzik el, hogy "köszönjük, hogy rendelkezésünkre állt". Nos, szerintem ő egy pillanatig sem rendelkezett az aktuális partnerrel.
Inkább mondja azt, hogy köszönöm/köszönjük a felvilágosítást, hogy befáradt a stúdióba, válaszolt a kérdéseinkre, vagy a búbánat tudja, hogy még mennyi mindent mondhatna a "rendelkezésre állás" kivételével.
Különben az a tapasztalatom, hogy a nagy médiadömpingben egyre hülyébb alakok kerülnek kamera és mikrofon elé. Hiába, ennyi adót, csatornát ilyen kis ország nem tud ellátni színvonalas szereplőkkel.
