Ma megint bepöccentem. Reggel hallgattam egy műsort, amelynek második felében egy ismert színésszel is beszélgettek, aki elmesélte, hogy nagyon szeret piacra járni, viszont a bevásárlóközpontokat utálja.
Nomármost én nem érzem sértve magamat, de minden héten járok egy ilyen "mindent egy helyen" centrumba, mert egyszerű és praktikus a bevásárlás, nem kell lejárnom a lábamat különféle speciális boltokba. Úgy látszik, hogy nem vagyok egyedül, mert a korábbi szombati látogatásomat a nagy tömeg miatt áttettem vasárnap kora délelőttre, noha akkor is sorállás van a pénztáraknál. Ezek szerint vagy mindenki hülye, vagy képmutató, mert sikk azt mondani, hogy nem szeretjük a plázákat, hipermarketeket, de mindnyájan mégis itt vásárolunk, miközben a specializált kisboltok (húsbolt, tejcsarnok stb.) már rég tönkrementek.
Az is csak egy legenda, hogy a piacon jól el lehet beszélgetni. Mivel közel lakom egyhez, hetente többször is vásárolok friss gyümölcsöt, kenyeret és egyéb főznivalót. Tapasztalatom szerint nem lehet úgy vásárolni, hogy ne álljon előttem-mögöttem egy-két ember (csúcsforgalomban, szombaton, péntek délután több is). Ha ilyenkor valaki társalogni szeretne az eladóval, valószínűleg kapna egy elefántpuszit, vagy egy sima leugatást. Hogy az emberi kapcsolatok miatt járunk oda, az egyszerűn nem igaz. Ennél egy kocsmában is könnyebb beszélgetni, noha itt is már több helyen a zenegép üvölt.
Olyan ez az egész, mint amikor azt mondták az emberek, hogy nem nézik Győzikét, de mindenki tudott róla, ismerte minden hülyeségét.
