Tegnap egy pékségben álltam sorba. Közvetlenül előttem egy német, vagy osztrák állampolgár állt öt év körüli gyerekével, akit folyamatosan nyugtatgatott, hogy legyen türelemmel. Két eladónő szolgált ki. Amikor a német került sorra, éppen egymással beszéltek, valószínűleg egy korábban megkezdett beszélgetést folytattak, természetesen a vevőket szidták, ezúttal egy piás vásárlót. Szépen álltunk előttük, a német, a fia és én. Ők ránk se néztek, egymás felé fordulva dumáltak. Ez persze nem tartott sokáig, szerintem kb. fél percig, amikor a kedves német vásárlónál elszakadt a cérna, sarkonfordult és szó nélkül elhúzott. Én ezen meglepődtem, mert számomra annyira megszokott volt a dolog, hogy nyugodtan vártam soromra, mire az eladók befejezik a trécslést.
Namármost csinálhatunk mi bármilyen országimázs terveket, brosúrákat, költhetjük a milliárdokat feleslegesen, ha a látogató, turista, vendég ilyen egyszerű, nekünk fel sem tűnő dolgokon kiakad. Erről biztosan mesélni fog otthon ismerőseinek és neki jobban fognak hinni, mint brosúráinknak.
Magyaros "vendégszeretet", avagy német a pékségben
2011.03.13. 14:32 | svejk | Szólj hozzá!
Címkék: országimázs sorbanállás pékség magyaros vendégszeretet német vásárló traccsoló eladók
A bejegyzés trackback címe:
https://svejk.blog.hu/api/trackback/id/tr872735755
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.