Mottó

Nem szeretem az olyan embereket, akik nem olyanok, mint más ember. Más ember is elég undorító. Hát még az, aki nem olyan. (Szerb Antal)

 

Jobban kijövök az emberekkel, ha nem vagyok velük.

Naptár

május 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

Atomerőmű balesetek (Csernobil és Fukusima)

2011.03.13. 13:57 | svejk | 1 komment

Címkék: videó japán földrengés robbanás atomerőmű csernobil katasztrófavédelem aszódi fukusimai

Gőzöm sincs az atomerőművekről, azok fajtáiról, csak annyit tudok, hogy veszélyesebbek mint az összes többi erőmű, ugyanis katasztrófák esetén az egész bolygó károsodhat, hatásai évezredekig aktívak.
Elég öreg vagyok és emlékszem az 1986-os csernobili robbanás után kiadott tájékoztatókra, melyek szerint nincs félnivalónk, de a salátát alaposan mossuk meg. Még annyit sem mondtak, hogy ne menjünk az utcára és május elsején (a baleset 1986. április 26-án történt) megtartották az ünnepi felvonulást is.
Mos ugyanaz a duma. "Nálunk nincs szükség kormányzati intézkedésre."
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szerint a Japánban történt földrengés káros következményei a nagy távolság miatt Magyarországra nem juthatnak el, ezért kormányzati intézkedés nem szükséges az ügyben.
Nos, annyit még egy paraszt is tud, hogy a szél fúj. Tök mindegy, hogy Japánban jelenleg keleti, vagy nyugati irányú, a magas légkörbe került rádióaktív izotópok körbeutazhatják a Földet. Miközben a katasztrófavédelem nyugtat, a magyar szakértő szerint: nagy a baj a fukusimai atomerőműnél.
"A fukusimai erőmű egyes reaktorának kritikus a helyzete Aszódi Attila egyetemi docens szerint, de azt információ hiányában nem tudja megmondani, hogy a szűkebb és tágabb környezetre milyen hatással lehet a földrengést és cunamit követő szombati robbanás."
Most kinek higgyek? A szakértő szerint kevés az információ, míg az OFK már megmondja a tutit. 

 

Szomorú, de hamar jött egy, az optimistával ellentétes vélemény is:

A bejegyzés trackback címe:

https://svejk.blog.hu/api/trackback/id/tr82735679

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

inebhedj - szerintem 2011.03.15. 13:27:31

Az állandó teljesítményt nyújtani képes erőmű-típusok közül messze az atomerőmű használata jár a legkisebb környezetkárosító hatással és egyben ez a leggazdaságosabb. Amióta atomerőművel léteznek, az általuk okozott, emberi hanyagságból, vagy baleseti okból, illetve természetes úton bekövetkezett szennyezésük mértéke és az okozott kár elenyésző (össze sem hasonlítható) a kőolaj felhasználás "eredményeivel" ugyanezen időszak alatt. Természetesen a fúziós erőművek használata az atomerőműveknél is kedvezőbb helyzetet teremt (káros anyag kibocsátás még katasztrófa esetén sem számottevő, alacsonyabb üzemelési költségek mellett jelentősen nagyobb energiatermelés, stb) - de csak kb. 50 év múlva, az első, kisérleti fúziós erőmű még csak most épül Franciaországban.

A mostani hiszti, különösen a finn, német, stb., amelyre azt teremt hivatkozási alapot, hogy a 8.9-es földrengés kárt okozott egy atomerőműben (bár a környezeti katasztrófa bekövetkezését továbbra sem valószínűsíti senki), és amely ismét a kőolaj-alapú energiatermelésre fókuszálna (nem mintha egy fúrótorony vagy egy tanker "akár csak" 5-ös rengést túlélne) elég álságos, hiszen inkább tűnik a kőolaj-lobbi marketingjének (akárcsak a Greenpeace), mint pragmatikus lépésnek, ez a tendencia az olajár és az elektromos áram árának exponenciális növekedését eredményezi (előre az 1000, 2000 Ft-os benzinért!), ráadásul mindezt úgy kommunikálva, mintha ez értünk, a biztonságunk érdekében történne, mi pedig párás szemmel, zöld zászlót lobogtatva örvendezünk ezen, és százszámra nevelünk bálnákat.

Az ún. megújuló energiaforrások közül a vízerőművekre, illetve a hővízre épülő megoldások azok jelenleg, amelyekkel energetikai szempontból számolni lehet. A napcellák és kollektorok alkalmazása rendkívül drága (nem térül meg), ráadásul a felhasznált és állandó cserére szoruló alkatrészeik miatt semmivel sem kisebb a környezetkárosító hatásuk, mint a hagyományos megoldásoké. A szélerőművek helyzete hasonló a napcellákéhoz. Mindkét esetben probléma, hogy nem állandó teljesítményt nyújtanak, ezért csak olyan rendszerben működhetnek, ahol hagyományos erőművekkel lehet ellensúlyozni a kapacitás-ingadozást. (Meg kell jegyezni, a szélerőművek terén igen ígéretes Dr. Györgyi Viktor kutatása.) Nálunk a paksi erőmű mellett a hővíz kapacításra lenne érdemes fókuszálni (illetve a bős-nagymarosi erőmű lehetett volna megfelelő kiegészítő, ezutóbbi azonban áldozatul esett a 80-as évek végére kialakított politikai káosznak és gazdasági szabadrablásnak).

Ami az egészségügyi hatásokat illeti, a nukleáris technológiára visszavezethető megbetegedések (pl. daganatos elváltozások) száma összevetve a kőolaj-felhasználásból egyértelműen következő, pl. allergiás világjárvánnyal ismét csak az atomenergia mellett voksolnak.

Valahogy ez az egész az 1800-as évek elejének szakmai és bulvár alaposságú aggodalmaira emlékeztet, a 30-50 km-es sebességgel száguldó gőzvonatok rendkívül súlyos környezet- és egészségkárosító hatásairól, vagy korunkban a gépjárművezetők félelmére a repülőgépen történő utazástól.
süti beállítások módosítása