Két napon, egymás után alkalmam volt megtekinteni a két nagy amerikai filmsztár, Julia Roberts és Renée Zellweger egy-egy tavaly készült filmjét, a Kettős játék és a Miért éppen Minnesota? c. filmeket. Most nem a filmekkel, hanem a főszereplőkkel kapcsolatos véleményemet írom le. A két sztár között két év a korkülönbség (1967 és 1969-es születésűek), jól néznének ki, csak nem ilyen szerepekben. Szerintem nem tudnak megöregedni. Az akcióhős, szerelmes szerep már nem áll jól nekik és a plasztikázás nem segít, hanem árt az ügynek. Az amerikai sebészek sem állnak hivatásuk magaslatán, csak azt nem értem, hogy még van nekik páciensük, hiszen ha valaki látott egy felbotoxozott arcot, szilikonos merev szájat (a mellekről nem is beszélek), az már tudja, hogy semmi jóra sem képesek. Az orvosi eskű (legalábbis a filmek és regények szerint) tartalmazza azt a kitételt, hogy "ne árts" (nil nocere), márpedig a plasztikai sebészek ártanak, hacsak nem nyúlszájat, vagy égési sérültet próbálnak meg elfogadhatóvá tenni. Jobb lenne Zellweger mimikája botox nélkül és Robertsnek sem áll jól a loboncos haj. A lábuk az jó. Az operatőr pedig ezt élvezi.
