Ha egy pénztáros megszorul és hozzányúl - akárcsak ideiglenesen is, kölcsönzés céljából - a tulajdonos pénzéhez, az sikkasztás és komoly szankciókkal büntetendő cselekmény. Ha ugyanezt egy vallásos ember teszi, akkor a Tízparancsolatot is megszegi: VII. Ne lopj (ha katolikus)!
Vajon másképpen kell ez utóbbit értelmezni, ha egy magát kereszténynek tartott kormány teszi meg úgy, hogy az egyik szervezetéhez (APEH) ideiglenes kezelésre utalt pénzekkel (nyugdíjpénztári tagok járulékai) kapcsolatos feladatát nem teljesíti, hanem megtartja magának? Ráadásul mindezt a visszafizetés ígérete nélkül (ha ígérne valamit, az sem lenne mentség a BTK szerint, de ez rá nem vonatkozik, csak a kis pénzek elsikkasztóira). Vajon ez hogyan egyeztethető össze a keresztény erkölccsel?
A megszorult pénztáros
2010.11.01. 14:07 | svejk | Szólj hozzá!
Címkék: erkölcs példabeszéd pénztáros tízparancsolat ne lopj
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://svejk.blog.hu/api/trackback/id/tr902413609
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
