Svejk impressziói II.

Megnéztem az Operettszínház újabb gálaműsorát. Csak a legnagyobb elismeréssel tudok szólni a szereplőkről. Szerintem hang- és tánctudásban, egyáltalán színészi produkcióban messze felülmúlják a híres nagy elődöket. Honthy Hanna, vagy Németh Marika még ifjúkorában sem állta volna meg a helyét mellettük, igaz, hogy akkor kisebb volt a konkurencia, nem volt ilyen színvonalú képzés és a technika sem hasonlítható össze a maival. A válogatás jó, operától a kupléig minden előfordul benne. Nekem a keretjáték nem tetszett, a borrendek talárja alól kilátszott a kitaposott barna cipő, de hiába, nyilván ők is hozzájárultak az eladás költségeihez. A szünetben a mátrai borok patrónusa, a Gloria Sublimis Borrend szőlősgazdáinak választékából ihattunk egy féldecit (ha valaki többször beállt a sorba, akkor többet is). Én egy száraz kékfrankos rozét kóstoltam, de semmivel sem volt jobb, mint az Auchan káptalani rozéja (üvegje 300.-Ft).

Egy hét elég volt, hogy újra moziba merészkedjek. Megnéztem a Csempészek-et, amelyet szintén egy keleti hangzású névvel (Baltasar Kormákur) rendelkező muki rendezett, akárcsak a Project X-et, azonban ő izlandi. A film lassú kezdés után fordulatos, ötletekben gazdag akciófilmbe váltott, úgyhogy végül is tetszett. Láthatunk benne egy igazi konténerszállító hajót, a Panama csatornát, Panama csodálatos felhőkarcolóit és bádogvárosát egymás utáni gyors vágóképekben. A filmben szereplők közül senki sem becsületes, kivéve a gyerekeket. Az egész felnőtt társaság vagy bűnöző, vagy hallgatag közreműködő, vagy korrupt főnök. Kénytelenek voltunk csempészeknek szurkolni.


 

Ez volt húsz éve a legszarabb film, amiért fizettem. Átvert a Pesti Est azzal, hogy a címlapon hozta, hogy a Másnaposok rendezőjének filmje. Persze, lehettem volna figyelmesebb, mert a rendező Nima Nourizadeh, valami isten tudja, hogy honnan származó manus. A filmje bármilyen skálán egyest kapna, ha a jobbak ennél nagyobbak.
A további átverés az volt, hogy magyarul beszélőnek tüntették fel a márc. 15-21-i számban, viszont feliratos volt. Rajtam kívül még négy (NÉGY!) lúzer ült a Corvin Jávor termében. A távolmaradók okosabbak voltak.
Egy 98%-ban kézi kamerával felvett naturális ökörség, amit vígjátéknak hirdettek, de a jelenlévő öt marha egyszer sem nevetett. Ocsmány dumák, jó cicik vannak benne, de ez ma már nem elég.
Azt sem értem, hogy egy olyan vallásos társadalomban, ahol az is számít, hogy egy választott képviselő milyen felekezet tagja, ki adott erre a szemétre pénzt? 

Eddig még nem hallottam, hogy bármelyik egyház, vagy alapítvány felemelte volna a szavát az egykulcsos 16%-os adó bevezetése miatt, noha nyilvánvaló, hogy ha 500 milliárd forinttal kevesebb folyik be az SZJA-ból, akkor minimum 5 milliárddal kevesebbet fognak kapni az 1%-os felajánlásokból is.

Szerintem pofátlanság, ami most a II. kerületben történt a kommunális adó kivetésénél. Íme egy részlet a helyi adójogszabályokból:

„Az adó mértéke

Az adó mértékét a helyi adórendelet differenciáltan szabályozza az alábbiak szerint:

Ha a lakás (lakásbérlemény) kiegészítő helyiségek nélküli hasznos alapterülete
a) nem haladja meg a 80 m2-t: 9.000Ft/év;
b) nagyobb, mint 80 m2, de nem haladja meg a 100 m2-t: 16.000Ft/év;
c) nagyobb, mint 100 m2: 17.245Ft/év;”

Ez felháborító, mivel a differenciálás nem arányos. Ha négyzetméterenként vetnék ki, az úgy-ahogy igazságosabb lenne, bár olyasmiért adót fizetni, ami egy nagy semmi, inkább szélhámosságnak nevezném, de ez még mindig kisebb, mind a magánnyugdíj megtakarítások elvétele. A rendszer megint a kis- és középkeresetűeket sújtja, akik otthona 100 m2 alatt van, ráadásul az én lakásom 81 m2 -es, így majdnem a dupláját kell fizetnem a plusz egy négyzetméterért, a 160 m2-en élők meg röhögnek a markukban.