Svejk impressziói II.

Mindig érdekelt, hogy az új Millenáris sekély tavaiban hogyan képesek az állatok áttelelni. Erre most sem tudom a pontos választ, de azt már észrevettem, hogy a rengeteg egy-két éves, ill újszülött hal eltűnt. Ez kb. arra az időszakra tehető, amikor felfedezték a tavakat a vadkacsák. Volt, amikor 20-25 is tartózkodott itt. Akkor is volt néhány, amikor félig jég borította már a vizet. Szerintem ők voltak a tettesek, azaz felfalták a kishalakat. Ma újabb hal és ikrazabáló ütötte fel a fejét. Az alábbi teknőst láttam napozni, amelyet valószínűleg megunt valaki és behelyezte a tóba. Mivel elég messze volt, csak tízszeres zoom-mal tudtam lefotózni, mégis csak a kép közepén látszik. Én tarajos teknősre tippelek:

Kezdődik az alaptörvény módosítása.
A jövő héten kétnapos ülésen fogja az Országgyűlés módosítani az alig több, mint négy hónapja életbe lépett alaptörvényt. Az első módosítás tervezete "csak" 33 §-ból áll és 12 oldalas (!).

Összehasonlításképpen az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya, amely egyben a történelem legrégebbi alkotmánya, még ma is hatályban van, a preambulumból és hét (!) cikkelyből áll, összesen 12 oldal az aláírásokkal és megjegyzésekkel együtt (a miénk 54 cikk, 28 oldal). Huszonhét alkalommal módosították az életbelépéstől számítva 225 év (!) alatt. (Megjegyzem, hogy ebben még a tagállamok viszonyát is szabályozni kellett, nem egy Tokió lakosságának negyedét kitevő törpeállam alaptörvényéről van szó).

Mi lesz nálunk azokkal, akik vásároltak egy alaptörvényt Kövér László aláírásával, mivel nemsokára már nem igaz ami benne van?

Nem tudom, hogy mi történt 1974 után a egyetemeken, de egyáltalán nem értem a Schmitt doktorija és Gyurcsány szakdolgozata miatti cirkuszt. Nem a két embert akarom szembeállítani, hanem a kritikán aluli elbírálási módszerekről van véleményem.
Maradjunk a tényeknél. Csak kettőt emelnék ki. Schmitt Pál a doktoriját benyújtotta és egy hónap múlva megkapta a szüleinek ígért címet. Gyurcsány diplomájának ugyanaz a személy volt a konzulense és bírálója. Pusztán ez a két vitathatatlan dolog megkérdőjelezi mindkettő hitelességét és értékét, minden józan ésszel szembemegy.
Hogy miért említettem 1974-et? Nos én egy évvel korábban kezdtem írni főiskolai szakdolgozatomat és ebben az évben védtem meg. Röviden összefoglalva az esemény egy műszaki főiskolán történt, ahol előbb egy oldalon be kellett nyújtanom a választott feladati témát. Miután ezt elfogadták, kijelöltek egy konzulenst, aki a BKV-nál volt főosztályvezető mérnök. Kötelező volt legalább három konzultáció, minimum két hónapos intervallumokban. Ezeken a konzulens megnézte az előrehaladást (számítógép nem lévén, az egészet kézzel írtam), megtette kifogásait, melyeket ki kellett javítanom. A szakdolgozat elkészülése után aláírta azt és benyújtottam a főiskolának. Ezután ők kijelöltek egy szintén szakértő külső opponenst, aki a Munkavédelmi Kutatóintézetben dolgozott, műszaki doktor volt.
Elbírálás után megkaptam az opponens írásos véleményét. Ennek birtokában készültem fel a védésre, megy egy öttagú bizottság előtt történt, akik kérdéseket tettek fel munkámmal kapcsolatban (jól válaszoltam, a védés sikeres volt).
Nos nem lehet csodálkozni azon, hogy ilyen tapasztalatok birtokában a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Kar 1984-es és a Testnevelési Főiskola 1992-es elbírálási tevékenységét a nullával egyenlőnek tartom. Lehet, hogy minden humán szakon ilyen laza gyakorlat uralkodott(-ik)?

Ja! És nekem megvan a 38 évvel ezelőtt készített szakdolgozatom másolata, mert én készítettem, így büszke vagyok rá.

Szlovákiában a Most–Híd kérdezi, hogy hol vannak a konkrétumok Fico programjában?
"A Most-Híd szerint "olvashatatlan" és konkrétumokat alig tartalmazó dokumentum Robert Fico kabinetjének kormányprogramja, amely a szlovák–magyar párt szerint elsősorban azt a célt tartja szem előtt, hogy a kormánypárt meg tudja őrizni választói körében saját népszerűségét.
Nem tartjuk jónak azokat, a Smer részéről megszellőztetett elképzeléseket, hogy a költségvetés konszolidációját főként a gazdagabbak és a középréteg adóterheinek növelésével akarják megoldani.”
Na, ez tetszik! Itthon az ellenzéknek az a baja, hogy a kormány a szegényekre rakja a terheket, míg a szlovák ellenzéknek meg az, hogy a gazdagokra és a középosztályra. Szerintem mindenki csak a kifogásokat keresi, a hatalom után ácsingózik (akkor lehet szakítani), minden rossz, bármit csinál egy kormány. Ráadásul nálunk (szélső-)jobboldali kormány van, Szlovákiában meg baloldali. Egyik párt sem a nép boldogulásáért tevékenykedik. 

Tegnap írtam, hogy a nagy készülődés ellenére milyen kevesen mentek ki a Városligetbe és aki kiment, az is inkább a sörsátrak, pecsenyések forgalmát szaporította, a politikusokra alig voltak kíváncsiak. Erre este láttam a híradóban az alábbi részt a görög helyzetről:



A képek és az emberek véleménye elkeserítő, nekik is elegük van a politikusokból, pedig öt évvel ezelőtt még magasan a miénk fölött volt az életszínvonaluk. Különösen a nálunk tapasztaltaknál talán még nagyobb passzivitás lepett meg. Ha ilyen helyzetben sem tüntetnek, tiltakoznak, csak otthon ülnek az emberek, akkor nagy baj van.