Egy korábbi példa. Most a Csaba utcában fotóztam a Krisztina körút sarkán lévő CBA-nál elhelyezett ATM-et, amelyet csak egy beton kockáról lehet elérni. Ez már olyan, mint az oroszokról és kínaiakról keringő hoaxokon látható a neten:
Ezen csak röhögni meg hasraesni lehet (éjjel, részegen).
A Duna TV Közbeszéd c. műsorában 2012.11.15-én interjút készítettek Tarlós István főpolgármesterrel abból az alkalomból, hogy az Alkotmánybíróság döntése lehetővé tette a hajléktalanok közterületen éljenek. Ő ezt mondta ezzel kapcsolatban:
"Ha az Alkotmánybíróság így döntött, erre muszáj azt mondanunk, hogy tiszteletben tartjuk. Én sem mondom ennek az ellenkezőjét. Ugyanakkor van ennek az egész hajléktalan problémának többféle megközelítése. Van egy demagóg megközelítése is, legalábbis az én értelmezésemben demagóg megközelítése, aminek az a lényege, hogy hagyni kell őket szabadon meghalni, megfagyni, ahol csak akarnak."
Azt mondja továbbá, hogy "én megpróbálom a munkatársaimmal, a Belügyminisztériummal és a Máltai Szeretetszolgálattal karöltve elérni, hogy ezek a szerencsétlen sorsra jutott emberek normális körülmények közé, élhető körülmények közé kerüljenek."
Nos, véleményem szerint a kettő nem mond ellent egymásnak. Az Alkotmánybíróság csak a közterületen tartózkodás büntethetőségét törölte el. Ha az említett jeles szervezetek nem hodályokban való éjjeli elhelyezést ajánlanának, ahol egymást kifosztják az emberek, hanem legalább az emberihez közelebb álló megoldást, akkor nem nagyon aludnának aluljárókban a hajléktalanok. Követni kellene például a brit példát. Az Egyesült Királyságban vannak u.n. "gubók". A „gubót" a japán kapszulahotelek mintájára alakították ki. A külön bejáratú lakrészben van féltucat műanyag hálófülke, valamint egy közös konyha és egy nappali tévével. A kapszulák akkorák voltak, hogy az ágy mellett elférjen bennük pár bőrönd is. A japán kapszulahotel nem koedukált,a nők és férfiak külön lifteket, folyosókat és fürdőszobákat használhatnak. A vendégeknek kilenc óra tartózkodást ajánlanak: hét óra alvást, valamint egy-egy óra tisztálkodást és pihenést.
Ha majd legalább ennyit elér egy önkormányzat és ezek üresen állnak, akkor igaza lesz miniszterelnökünknek, aki az Alkotmánybíróságot bírálta döntéséért. Ha emberi szállásfeltételeket biztosít egy önkormányzat, ahelyett, hogy csak "próbálkozna" annak legyen joga a közterületen alvást tiltani.
Nem tudom, hogy más szolgáltatóknál hogy van, de az UPC-nél nagyon gyakoriak a kimaradások, ráadásul nem néhány perces, hanem több órások is előfordulnak. Mivel a csomagomban benne van a tévé, telefon és internet is, ilyenkor meg vagyok lőve, mert még szólni sem tudok nekik. Vajon mit csinálnak, akiknek a munkájukhoz szükséges a telefon és internet? 2012.11.27-én 16:00-tól 2012.12.01 11:00-ig 4 napon át nem működött semmi. Remélem, fizetnek valami kártérítést (bár igaz, hogy a szolgáltatók 95%-os rendelkezésre állásra kötelezettek éves szinten, ami ugyebár 18 nap kimaradást jelent). Ráadásul az a gyanúm, hogy egy hanyag szerelő okozta az egészet. A szomszéd látta, hogy kedd délután bütyköltek a dobozukban. Valószínűleg egy vasárnap elköltözött lakó szolgáltatását akarták megszüntetni és helyette, vagy mellette az én cuccaimat is kikötötték. A hibát csak másnap reggel jelentettem be, mert azt hittem, hogy a szokásos rendszerhiba. Akkor csütörtök délutánra ígérték a javítást, de csak egy telefont kaptam, hogy szombaton délután tudnak csak kijönni. Végül előzetes bejelentkezés után délelőtt jöttek. A szerelő csak bekukkantott az elosztódobozba. Felajánlottam a létrámat, de ő csak a dobozára állt, ahonnan látni lehetett, de csinálni semmit. Kb. 20 perc próbálkozás után megkérdeztem, hogy műszere nincs a jelerősség mérésére? Erre lement a kocsihoz, felhozta, majd megállapította, hogy gyenge a jel. Most már elkérte a létrát, felment a dobozhoz és láss csodát: ki volt lazulva a csatlakozásom. Meghúzta és minden OK lett.
Csak annyit mondok, hogy ne higgyetek a UPC reklámoknak! Nem kell itt internetkorlátozás, meg törvény, megteszik a szolgáltatók maguktól. Igenis lehet korlátozni a kommunikációt, legyen az internet, vagy telefon, csak egy kis "együttműködés" kell. Ráadásul még fizetünk is érte, nem is keveset.
Nekem még Windows XP-m van, ezért felkeltette az érdeklődésemet a Microsoft ajánlata, mely szerint 29,99 €-ért frissíthetek Windows 8-ra.
A frissítési segédlet futtatása semmi problémát nem talált, így megbíztam abban, amit ígértek: "Megvizsgálja, hogy a hardvereszközök, az alkalmazások és a csatlakoztatott eszközök együttműködnek-e a Windows 8 rendszerrel." Elkezdtem a frissítést a pénzügyi rész befejezése után. Meglepetéssel tapasztaltam, hogy a Windows 8 felülírta a rendszeremet, elindult, de nem volt sem hálózatom, sem hangom. Ez egy nagy kiszúrás, mert akinek egy számítógépe van, az nem is tud panaszkodni, vagy driver frissítéseket keresni (persze, akinek van egy Linux Live CD-je, mint nekem, annak szerencséje van, mert ezzel egyből működött a hálózat és hang is).
Megírtam a Microsoftnak, az Asus P5LD2 alaplapomra integrált hardverek (hangkártya, hálózati kártya) nem telepíthetők, mert az eredeti CD-t fel sem ismeri a Windows 8!
Ezt kellett volna a Frissítési segédnek megállapítani, akkor nem dobtam volna ki az ablakon 35 €-t (fizetés közben derült ki, hogy 4,79 € adót is felszámítanak).
Olyan pipa lettem, hogy kipróbáltam egy másik particióra visszatelepíteni az XP-t, de ezután már nem működött a Window 8, hiszen azt is ugyanerről a legális CD-ről telepítettem.
El kell ismerni, hogy rendes volt a Microsoft, mert egy hét után visszautalta a 29,99-t (persze az adót az állam lenyelte). Összességében gazdagabb lettem egy tapasztalattal és szegényebb 1600.-Ft-tal (az adó és az árfolyamváltozások, kétszeri átváltás banki trükkjei miatt).
Hallottam egy rádióműsort, melyben Koltai Tamás kritikus örömmel beszélt arról, hogy Budán, a Jurányi utcában kaptak termet és lehetőséget a független és amatőr színházak. Mivel útba esett, elmentem megnézni. A színházak valóban működnek, a program ki van függesztve:
Sajnálatos azonban, hogy a nagy múltú, 1911-1912-ben, Baumgarten Sándor műépítész tervei szerint készült épület a magyar középfokú oktatásban első Gizella királyné leánygimnázum - amely a háború után sokáig Hámán Kató néven működött, később társult egy közgazdasági technikummal, majd 1991-ben számítástechnikai szakközépiskola lett - megszűnt, elköltözött. A színházterem kivételével az egész hatalmas épület üresen áll.
Nem tudom, hogy hogyan akarják hasznosítani, de egy biztos. Ha valaki megveszi, akkor csak az egészet egyben fogja és színházaknak befellegzik. Szerintem nem örülni kellene a független színházaknak, hanem szomorkodni az iskolabezárásokon.
