Svejk impressziói II.

Eddig minden kormány egyetértett abban, hogy idegenforgalmunkat húzóágazattá kellene tenni. Vajon mit tesznek ennek érdekében? Szerintem nem sokat.
Gyakran nézem a TV-ben az Eurosportot (lassan már csak sport-, film- és ismeretterjesztő műsorok nézhetőek egyáltalán) és feltűnő, hogy mennyi ország hirdeti szépségeit, kultúráját. Láttam már török, román, bolgár, szlovák, sőt kubai, koreai, malajziai és egyiptomi hirdetéseket is, de magyart azt nem. Erre nem telik?
 

Egyszerűen nem fér a fejembe, hogy miért kell állandóan az összes oktatási szint átforgatásával kísérleteznie kormányainknak. Ha csak a sima statisztikai adatokat vennék figyelembe, akkor nyilvánvalóvá válna, hogy a XIX. és XX. század elejei módszerek sokkal jobbak, célravezetőbbek voltak, mivel több kiváló művészt, tudóst, Nobel-díjast eredményeztek. Elég megnézni a millennium környéki építményeinket, hídjainkat. 1945 után más ideológiával, de a korábbi tanárok irányítása alatt az új követelményeknek megfelelően sokkal jobb szakmunkások, technikusok, mérnökök nőttek fel. A problémák akkor kezdődtek, amikor elkezdték növelni a képzések idejét (a szakmunkás érettségizzen, noha korábban 16 évesen végzett, a tanítók 8 általános után 3 év alatt végeztek, 4 év alatt technikus lehetett valaki). Az érettségi leértékelődött, a rendszerváltás után elárasztották a főiskolákat, egyetemeket. Ma már ott tartunk, hogy egy call center alkalmazottól is elvárják a diplomát. Majdnem minden tanuló médiaszakértő, művész, kereskedő, közgazdász, sportmenedzser szeretne lenni, de orvos, mérnök, tanár alig, jó szakmunkások pedig nincsenek (erről már írtam korábban).
Az általános iskolákban elvétve vannak szakkörök, a műhelygyakorlatok is papírmasé, agyagozó, foltvarró munkákkal telnek, nincsenek modellező és egyéb műszaki tevékenységek. Én általános iskolás koromban cipőpasztás dobozokból is csináltam működő villanymotort egy fizika ötösért és még repülőmodelleztem is.
Szóval én nem vagyok híve a sokszínű alapoktatásnak. Mindenki tanuljon ugyanabból a könyvből 14, ill. 18 éves koráig, legfeljebb a "zsenik" tanuljanak még egy kis pluszt. Olcsóbb lenne a tankönyv, konvertálható, objektíven mérhető a tudás és jobb lenne a végeredmény.

Na, megtaláltam a tegnap elmondott eset eredetijét. Csak egy kis eltérés van.

Ez egy részlet az 1988 szilveszteri TV műsorból. A jogállam azóta is csak egy álom maradt. Érdemes azonban elolvasni a háttérben látható táblát is: "Vigyázat, lent is vannak emberek!" 

Emlékszem Hofi Géza Az élelem bére c. műsorára, melyet 1988-tól adott elő, persze aktuális módosításokkal a '90-es évek közepéig (az elején még csak alakulgattak a pártok, az ellenzéki kerekasztal, még nem volt négyigenes népszavazás). Az eredetiben szerepelt egy poén, amelyben Hofi az anyósával beszélget:

- Mama! Jogállamban fogunk élni.

- És mondd Géza, akkor hová kell költöznünk?

Nem gondoltam volna, hogy ez még 22 év múlva is aktuális lesz. Sajnos, ezt a részt nem találtam meg a neten, de az alábbiak is aktuálisak, persze most "humoristáink" kussolnak:

szólj hozzá: Hofi: Az élelem bére

Ha egy pénztáros megszorul és hozzányúl - akárcsak ideiglenesen is, kölcsönzés céljából - a tulajdonos pénzéhez, az sikkasztás és komoly szankciókkal büntetendő cselekmény. Ha ugyanezt egy vallásos ember teszi, akkor a Tízparancsolatot is megszegi: VII. Ne lopj (ha katolikus)! 
Vajon másképpen kell ez utóbbit értelmezni, ha egy magát kereszténynek tartott kormány teszi meg úgy, hogy az egyik szervezetéhez (APEH) ideiglenes kezelésre utalt pénzekkel (nyugdíjpénztári tagok járulékai) kapcsolatos feladatát nem teljesíti, hanem megtartja magának? Ráadásul mindezt a visszafizetés ígérete nélkül (ha ígérne valamit, az sem lenne mentség a BTK szerint, de ez rá nem vonatkozik, csak a kis pénzek elsikkasztóira). Vajon ez hogyan egyeztethető össze a keresztény erkölccsel?