Egyszerűen nem fér a fejembe, hogy miért kell állandóan az összes oktatási szint átforgatásával kísérleteznie kormányainknak. Ha csak a sima statisztikai adatokat vennék figyelembe, akkor nyilvánvalóvá válna, hogy a XIX. és XX. század elejei módszerek sokkal jobbak, célravezetőbbek voltak, mivel több kiváló művészt, tudóst, Nobel-díjast eredményeztek. Elég megnézni a millennium környéki építményeinket, hídjainkat. 1945 után más ideológiával, de a korábbi tanárok irányítása alatt az új követelményeknek megfelelően sokkal jobb szakmunkások, technikusok, mérnökök nőttek fel. A problémák akkor kezdődtek, amikor elkezdték növelni a képzések idejét (a szakmunkás érettségizzen, noha korábban 16 évesen végzett, a tanítók 8 általános után 3 év alatt végeztek, 4 év alatt technikus lehetett valaki). Az érettségi leértékelődött, a rendszerváltás után elárasztották a főiskolákat, egyetemeket. Ma már ott tartunk, hogy egy call center alkalmazottól is elvárják a diplomát. Majdnem minden tanuló médiaszakértő, művész, kereskedő, közgazdász, sportmenedzser szeretne lenni, de orvos, mérnök, tanár alig, jó szakmunkások pedig nincsenek (erről már írtam korábban).
Az általános iskolákban elvétve vannak szakkörök, a műhelygyakorlatok is papírmasé, agyagozó, foltvarró munkákkal telnek, nincsenek modellező és egyéb műszaki tevékenységek. Én általános iskolás koromban cipőpasztás dobozokból is csináltam működő villanymotort egy fizika ötösért és még repülőmodelleztem is.
Szóval én nem vagyok híve a sokszínű alapoktatásnak. Mindenki tanuljon ugyanabból a könyvből 14, ill. 18 éves koráig, legfeljebb a "zsenik" tanuljanak még egy kis pluszt. Olcsóbb lenne a tankönyv, konvertálható, objektíven mérhető a tudás és jobb lenne a végeredmény.
