Most borult ki nálam a bili a brókerbotrány kapcsán. Egyetlen pártnak sincs világos véleménye és a károkat mindenáron az egész társadalomra akarják hárítani. Mindegy ugyanis, hogy az állam, az MNB, vagy a többi brókercég, bank, befektetési alapkezelő vállalja át a kártalanítást, az mind a többi becsületes adófizető pénzéből történik, akik egyáltalán nem spekuláltak. A baloldali pártok tüntetést szerveztek a "kisbefektetők" kártalanítása érdekében. Szerintem egyáltalán nem tudják hogy mit beszélnek. Amikor négymillió szegény, egyik napról a másikra élő ember van, akkor nem tudom sajnálni azokat, akik 1% körüli MNB alapkamat mellett vállalják a kockázatot a 6,55% Quaestor befektetésre, akiket nem átallnak "kisembereknek" nevezni (lásd: Népszava cikk). Ugyanis elképzelhetetlennek tartom, hogy akinek mindössze 1-2 millió befektetni való pénze van, az 6-13 ezer forint jövőbeli kamat reményében beteszi ide a pénzét. Az igazi kisemberek azok, akik már nem bankokban, brókeroknál, hanem otthon, a cihában tartják a pénzüket. Ők sincsenek kevesen, de az otthontartott pénzekre becsült 3000 milliárd forint nem kevés a brókercégek néhányszor 100 milliárdos bukásához képest. Persze ha a 3000 milliárdot leosztjuk a 6 millió fős "nem szegény" kategóriára, az sem sok, csak 500 ezer forint fejenként. Nekik nem éri meg a számlavezetési-, SMS-, átutalási-, kártyadíj és ki tudja, hogy még mennyi egyéb költség. Ez a réteg a mai középosztály.
A Fidesz most rátesz egy lapáttal, hogy utólag ismét módosítsa a törvényeket és 30 milliós legyen a kártalanítás a gazdagoknak, noha az olvasni tudó, kicsit is tájékozott emberek tudták, hogy a befektetésekre kötött biztosítás csak 6 millió forintig érvényes.
Száz szónak is egy a vége, aki 6 milliónál többet kockáztat a magasabb kamat reményében, az olyan, mintha lóversenyezne, vagy kártyázna, de semmiképpen nem nevezhető kisembernek.
Mivel egyik párt sem akarja tudomásul venni, hogy kapitalizmus van, én egyikek sem hiszek ezek után.
