Már többször kifejtettem, hogy az nem szereti az állatokat, aki fogságban, szokásaitól eltérő körülmények között tartja őket, tulajdonképpen hobbiból, mintegy szórakoztató rabszolgaként. Ennek engedélyezése többlakásos társasházakban viszont már nem a szeretetről, hanem a baromságról szól (hacsak nem vakvezető az eb). Ennek az a következménye, hogy a még szerencsére kisebbségben lévő kutyátlan, macskátlan lakótársak kénytelenek elviselni, hogy csaknem az összes közös használatú területen (lépcsőház, lift, udvar, pince stb.) ürülék és bűz van, amibe figyelmetlenül közlekedve bele is léphetnek. Még szerencse, ha a fal mellé brunyál a kutya, de sajnos, ez a ritkább. Társasházi lakásokban nem szabadna engedélyezni a kutya és macskatartást, csak ha nem viszi ki a lakásából. Egy mai kép a házunkból:
