Kényszerűségből elsétáltam a Margit hídon a szigeti bejáróig, mert két évvel a felújítási munkák megkezdése után még mindig nem áll meg a villamos a Margitszigetnél. (Megjegyzem, hogy a II. világháború után egy évvel már átadták a Szabadság hidat, majd a Margit hidat 1948-ban. Most nem sietnek ennyire.)
Egyelőre csak a déli járda járható, de már most úgy néz ki, mintha évek óta használnák. A felülete egyenetlen, javítási foltok vannak rajta (lásd: kép). Innen a szigetre bemenni csak cikk-cakkban lehet, mert a zebra a későbbi villamosmegállókhoz lett felfestve és ez így is marad. A bejáró kanyarában majdnem elestem, mert nem a lábam elé néztem, hanem bambultam. A kanyar ugyanis a bejáró mindkét oldalán lejt, majd emelkedik, tehát egy hupli van. Ennek az a célja, hogy a kerekesszékesek, akik az északi oldalon végig akarnak menni, ne ütközzenek akadályba, ha lemennek a járdáról. Inkább essenek el a figyelmetlenül sétálgató egészségesek.
