Egy fővárosi kerület álláshirdetéséből idézek:
"Pályázati feltételek: jogász szakképzettség, vagy főiskolai szintű államigazgatási és szociális igazgatási szakképzettség, vagy egyetemi vagy főiskolai szintű pedagógus szakképzettség és legalább 3 éves gyámügyi vagy gyermekvédelmi gyakorlat vagy egyetemi vagy főiskolai végzettség és szociális szakigazgatás szervező szakképzettség, felhasználói szintű számítástechnikai ismeretek, felső szintű versenyvizsga, vagy az alóli mentesség a 126/2009. (VI. 15.) Korm. rendelet alapján.
Elvárt kompetenciák: jó helyesírási és fogalmazási készség, szövegértés."
Már a pályázat kiírói is feltételezik, hogy egy jogi diplomával rendelkező személy esetleg nem tud helyesen írni, fogalmazni és nem érti az olvasott szöveget. Én ezt csak alátámasztani tudom, mivel hat évig volt "szerencsém" egy egyetem karán tevékenykedni, ahol a felvett (!) hallgatók közül kb. 60-70-et helyesírási tanfolyamra köteleztek. A múlt század '60-as évei előtt, amikor még a Horthy rendszerben végzett tanárok oktattak, érettségi bizonyítványt sem kapott az, aki nem tudott helyesen írni, fogalmazni. A mai Magyarországon meg joggal feltételezik, hogy egy jogi doktor egy rahedli szakvizsgával, gyakorlattal nem tudja azt, ami természetes elvárás kellett volna, hogy legyen az egyetemi felvételnél.