Svejk impressziói II.

Igazságos-e a gázártámogatás?

Eddig egyetlen, a gázártámogatás mellett érvelő politikus sem mulasztotta el, hogy az igazságosságra hivatkozzon, miszerint a rászorulókat kell támogatni. Ezzel egyet is lehetne érteni, ha a valóság is ez lenne.
Én még emlékszem az 1968-as új gazdasági mechanizmus előtti szemináriumokra, amikor azt hangsúlyozták, hogy az árak támogatása helyett fokozatosan át kell térni a szegényebb emberek személy (család) szerinti segítésére. Magyarul: minden annyiba kerüljön, amennyi fedezi a költségeket és tisztességes jövedelmet is biztosít a fejlesztésre. Nos, az elmúlt csaknem negyven év nem volt elegendő arra, hogy kormánytisztviselőink és képviselőink megértsék, hogy ez az egyetlen igazságos megoldás! különösen csodálkozom az SzDSz-en, hogy megszavazta ezt a gázártámogatást, amely alapvetően ellenkezik a liberális (és minden normális) gazdaságpolitikával.
Nézzük egy kicsit részletesebben a kérdést! Kap-e ártámogatást az, aki szénnel, fával, pellettel, villannyal, vagy bármilyen más módon fűt, főz? Olcsóbban kapja-e a többi szolgáltatást (víz, csatorna, telefon, internet, TV, utazás stb.), élelmiszert (kenyeret, húst, tejet) a szegény ember? Nem! Ugyanannyit fizet értük, mint aki milliókat keres havonta, noha nyilvánvaló, hogy a kaján nem nagyon lehet spórolni, de gázzal is lehet egyetlen szobát fűteni, mint gyerekkoromban. (Akkor nappal fűtöttünk, este meg volt a melegvizes palack az ágyban és dunyhával takaróztunk.) Természetesen nem az volt a jó, de hogyan nevezhető igazságosnak az, hogy aki átlépi az egy főre megállapított 93 905 Ft-os jövedelmet egyetlen forinttal, az pl. évi 1 000 köbméter fogyasztás esetén 18 240 Ft-tal többet fizessen évente, mint akinek 93 204 Ft a jövedelme havonta? Miért büntetik a két forinttal többet keresőt 1 520 Ft-tal havonta? És még nem is beszéltem a rengeteg visszaélési lehetőségről! (Lásd: Kastélyfűtés gázártámogatással .)
Szerintem fokozatosan kellett volna az emeléseket végrehajtani pl. 20%-os lépcsőkben egészen a piaci ár eléréséig és külön-külön családonként kellene segélyért folyamodni az önkormányzatokhoz, amelyek a szükséges igazolások és helyszíni szemle alapján döntenének a segélyről. A segélykérő pedig ezután eldönthetné, hogy min spórol, a kaján, fűtésen, villanyon, ruhán, vagy máson. Így biztos, hogy kastélyok fűtésére nem kapnának támogatást egyesek.