Svejk impressziói II.

Hallom a rádióban, hogy Balogh Rodrigó színész, rendező mondja véleményét a rádióban, miszerint a fizikatanárát rugdosó tanuló az iskolai körülmények áldozata, hibás a tanár, a mobiltelefonra rögzítő gyerek, de a tettes ártatlan, jó, tehetséges gyerek. Erről megint eszembe jutott Kern András és Szilágyi János Halló, itt vagyok c. paródiája, amelyben a sofőr szerint a kanyar volt a hibás a balesetben: 

A Fővárosi Bíróság kimondta:  vak személyektől nem tagadható meg a nyilvánosan működő üzletekben a szolgáltatás akkor sem, ha azt az érintett személy csak vakvezető kutya segítségével tudja igénybe venni."

És ezzel vajon nem sérülnek azok jogai, akik egy élelmiszerboltban tiszta körülmények között szeretnének vásárolni, kisgyerekkel vannak, utálják a kutyákat, félnek tőlük, nem szeretik a szagukat stb.? Úgy kellene megoldani a vakok kiszolgálását, hogy a bejáratnál, pénztárnál, ügyfélszolgálatnál lead a vak ember egy listát, vagy elmondja a vásárolni kívánt cikkeket egy alkalmazottnak, szépen vár egy ideig, majd megkapja a kívánt csomagját. Különben is, ha vak valaki, akkor az önkiszolgáló rendszerben úgysem látja, hogy mit vesz le, tehát bent is rá van szorulva a kutyán kívül más emberek segítségére is, mert akármilyen okos az eb, vásárolni nem tud, így akár kit is hagyhatta volna kedvencét az ajtó előtt. Én például biztosan kimennék egy üzletből, ha kutya sétál benne, csakúgy, mint ahogy egy étteremben sem ennék, ahová beengedik őket. Szerintem a hozzám hasonló deviáns egyéneknek is vannak jogaik. Sok mindent nem értek, de a bírói ítéleteket a legkevésbé.

A VB-n tegnap volt a legjobb, ha nem is a legszebb gól. A svájciak rúgták a nagy pofával előre világbajnoki esélyesnek jelölt spanyoloknak. Személy szerint örülök neki, hogy kaptak egy kis hidegzuhanyt, bár egyesek szerint ez direkt jót tett nekik, mivel felrázta az együttest a következő meccsekre. Az elég zavaros körülmények között született gól:

                        Svájc - Spanyolország 1-0  

Ma hallottam egy beszélgetést a Tej Világnapja alkalmából Kovács Lászlóval, a Tej Terméktanács elnökével. (A teljes szöveg a link letöltése után a 11:57-17:53 perc között meghallgatható.)  Feltűnt, hogy a szokásos panaszokon kívül (nem tudatosak a vásárlók, silány tejet vásárolunk, nincs iskolatej stb.) elég nagy teret kapott a tej egészséges táplálkozásban betöltött szerepe. Itt természetesen csak az előnyökről esett szó, hogy milyen fontos a növésben lévő gyerekeknek a kalciumbevitel, erősíti az immunrendszert stb. Sajnos, sohasem beszélnek arról, hogy a tejtermékek fogyasztása az életkor előrehaladtával egyre több kárt okoz, mint hasznot. Ezt saját tapasztalatomból mondom, hiszen hiába erős a csontom, ha magas a koleszterinszintem és az ereimben lerakódtak a plakkok. Orvosom direkt eltiltott mindennemű állati zsír fogyasztásától. Ezen kívül itt a további ártalmakról is olvashattok.  (Szívbántalmak,ízületi gyulladás, allergiák, homloküreg-gyulladás, cukorbetegség, fehérvérűség és rák stb.) Az ilyen beszélgetésekben illő lenne a másik oldal véleményét is meghallgatni.

Richard Horatio Edgar Wallace (1875-1932)  sok krimit és afrikai történetet írt. Egy időben nagyon népszerűek voltak a brit gyarmatok életéről szóló humoros Sanders-könyvek. Személyes tapasztalatai is voltak, mert 1907-ben Kongóból is tudósított. Az alábbi idézet The Keepers of the King's Peace c. (1917) regényéből való: 

„Az áradás idején, mielőtt még az Isisi fo­lyam zúgó mellékfolyói visszatértek megszo­kott medrükbe, Sanders igen kimerültén tért vissza szállására. Egy szörnyű hetet töltött az­zal - eredményeset ugyan, de nem kevésbé ki­merítőt -, hogy meggyőzzön egy hanyag népet arról, hogy falujuk víz alá kerülése nem annyi­ra a Gondviselés és a szellemek működésének következménye, mint inkább az elemi óvóin­tézkedések megtételének elmulasztásáé.

-  Megmondtam neked, Ranabini - szólt az elkeseredett Sanders -, hogy tisztítsátok meg a felső medret a fáktól és ágaktól. Sok zsák sót fizettem neked ezért a szolgálatért.

-  Úgy van, uram - válaszolt Ranabini, gon­dosan vakarva barna lábszárát.

-  Holdtöltekor, mielőtt az esőzés megkez­dődött, nem kérdeztem-e tőled, hogy tiszta-e a folyómeder, és te nem azt választottad-e, hogy olyan, mint a falutok utcája? - kérdezte Sanders haraggal.

-  Uram - szólt Ranabini őszintén -, hazud­tam neked, mert azt gondoltam, hogy őlordsága bolond. Mert ki más látta volna előre csodálatos szemeivel, hogy esőzés lesz? Ezért, uram, nem törődtem a felső mederrel; sok fa úszott le és egy kis gátat képeztek.” 

Hogy hogyan jön ez ide? Nos, nap, mint nap halljuk, hogy az árvízkárosultak mondják, hogy emberemlékezet óta nem volt náluk ilyen nagy árvíz. Ezt készséggel elhiszem, de korábban nem volt vezetékes víz, fürdőszobák, locsolás, beépített árterületek, kiskeresztmetszetű csatornák, amelyek legfeljebb a klotyó leeresztésére alkalmasak, ezzel együtt járó a talajvízszint emelkedés; régen nem temették be az árkokat az autók ki- behajtása, parkolása miatt, akkoriban kötelező volt ezek rendszeres karbantartása. Kellene most nálunk is egy Sanders, aki látná előre csodálatos szemeivel, hogy esőzés lesz.