Richard Horatio Edgar Wallace
(1875-1932) sok krimit és afrikai történetet írt. Egy időben nagyon népszerűek voltak a
brit gyarmatok életéről szóló humoros Sanders-könyvek. Személyes tapasztalatai
is voltak, mert 1907-ben Kongóból is tudósított. Az alábbi idézet The Keepers of
the King's Peace c. (1917) regényéből való:
„Az áradás idején, mielőtt még az Isisi folyam zúgó mellékfolyói visszatértek megszokott medrükbe, Sanders igen kimerültén tért vissza szállására. Egy szörnyű hetet töltött azzal - eredményeset ugyan, de nem kevésbé kimerítőt -, hogy meggyőzzön egy hanyag népet arról, hogy falujuk víz alá kerülése nem annyira a Gondviselés és a szellemek működésének következménye, mint inkább az elemi óvóintézkedések megtételének elmulasztásáé.
- Megmondtam neked, Ranabini - szólt az elkeseredett Sanders -, hogy tisztítsátok meg a felső medret a fáktól és ágaktól. Sok zsák sót fizettem neked ezért a szolgálatért.
- Úgy van, uram - válaszolt Ranabini, gondosan vakarva barna lábszárát.
- Holdtöltekor, mielőtt az esőzés megkezdődött, nem kérdeztem-e tőled, hogy tiszta-e a folyómeder, és te nem azt választottad-e, hogy olyan, mint a falutok utcája? - kérdezte Sanders haraggal.
- Uram - szólt Ranabini őszintén -, hazudtam
neked, mert azt gondoltam, hogy őlordsága bolond. Mert ki más látta volna előre
csodálatos szemeivel, hogy esőzés lesz? Ezért, uram, nem törődtem a felső
mederrel; sok fa úszott le és egy kis gátat képeztek.”
Hogy hogyan jön ez ide? Nos, nap, mint nap halljuk, hogy az árvízkárosultak mondják, hogy emberemlékezet óta nem volt náluk ilyen nagy árvíz. Ezt készséggel elhiszem, de korábban nem volt vezetékes víz, fürdőszobák, locsolás, beépített árterületek, kiskeresztmetszetű csatornák, amelyek legfeljebb a klotyó leeresztésére alkalmasak, ezzel együtt járó a talajvízszint emelkedés; régen nem temették be az árkokat az autók ki- behajtása, parkolása miatt, akkoriban kötelező volt ezek rendszeres karbantartása. Kellene most nálunk is egy Sanders, aki látná előre csodálatos szemeivel, hogy esőzés lesz.
