Svejk impressziói II.

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata egy, az ENSZ által elfogadott nyilatkozat, mely összefoglalja a világszervezet álláspontját a minden embert megillető alapvető jogokról. A Nyilatkozatot a II. világháború borzalmai ihlették, és 1948. december 10-én fogadták el. Az ENSZ-közgyűlés 1950-ben hozott döntése értelmében a Nyilatkozat elfogadásának napját minden évben az emberi jogok napjaként ünneplik. Sajnos, nem törvényerejű és így nem kötelező a betartása, de diplomáciai és erkölcsi nyomást lehet gyakorolni vele kormányzatokra.

Kormányunk úgy látszik, hogy vagy nem olvasta, vagy nem tartja tiszteletben az ENSZ álláspontját több kérdésben. Például kiragadtam néhány cikket a dokumentumból:

17. cikk

Minden személynek, mind egyénileg, mind másokkal együttesen joga van a tulajdonhoz.
Senkit sem lehet tulajdonától önkényesen megfosztani. (A nyugdíjpénztári tagok befizetéseinek kisajátítása ezzel ellentétes cselekedet.)

18. cikk

Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, ez a jog magában foglalja a vallás és a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát. (Nem szabadna egyik vallást a másik elé helyezni, államvallássá kinevezni, többlet támogatásban részesíteni stb.)

19. cikk

Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon. (Az egyoldalú, szubjektív sajtócenzúrát nem szabadna bevezetni.)

Csodálkozom, hogy illetékes civil szervezetek, pénzintézetek, sajtó stb. még nem figyeltek fel erre és nem tettek lépéseket erre való hivatkozással.