Köztársasági elnökünk tegnap New York-ban mondta:
"A sport alkalmas arra, hogy ráébressze a világ fiataljait az olyan dolgok fontosságára, mint a természet védelme, vagy a betegségek, a durvaság, a megkülönböztetés és a rasszizmus elleni harc, a fair play."
Na, az én véleményem szerint pedig - a bűnözőket kivéve - az élet egyetlen területén sincs annyi csalás, szélhámosság, tisztességtelen előnyszerzés, a partner testi épségének szándékos veszélyeztetése szinte minden büntetőjogi következmény nélkül. Legfeljebb egy kis sporttól való eltiltással kell számolni. Már a tisztán amatőr sportolásnál is felütötte fejét a doppingolás, a másik fél tönkretétele. Amikor aztán belépett a pénz, elszabadult a pokol. Gondoljunk csak a Tour de France-okra, Maradona kézzel beütött góljára, a Puskást lerúgó Liebrich 1954-es esetére, a doppingügyekre (kerékpár, úszás, atlétika) nemi és növekedésgátló hormonokkal való kezelésekre (atlétika, tornászgyerekek stb.). Néhány példa itt olvasható
A sport mindenre nevel, csak sportszerűségre nem. Sok sportoló aktív pályájának befejezése után a bűnözői szektorban folytatta, amire sajnos, hazánkban is több példa volt. Ha nem csalnának, akkor bírókra sem lenne szükség.
